2023. december 17. napjától - működési formára tekintet nélkül - az új Panasztörvény szerinti visszaélés-bejelentő rendszert kell üzemeltetnie valamennyi olyan szervezetnek, amely legalább 50 főt foglalkoztat. Ezen apropóból ismerkedjünk meg közelebbről a legfontosabb keretszabályokkal.
A Panasztv. (2023. évi XXV. törvény a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról) közvetlen történeti előzménye az EU Whistleblowing irányelve. Az angol „whistleblowing” szó összefoglalóan a munkavégzés során tapasztalt, közérdeksértő, jogellenes, potenciálisan károkozó, vagy erkölcsileg kifogásolható magatartások bejelentésére szolgáló eljárást jelenti. Ezek a sajátos, kommunikációs csatornát biztosító, független eljárástípusok lehetőséget biztosítanak a szervezeten belül tapasztalt negatív események, jogsértések bejelentésére és kivizsgálására anélkül, hogy a bejelentőt bármiféle hátrány érné emiatt.
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
A rendszer bevezetésére első körben minden 250 fő foglalkoztatotti létszám feletti szervezet; 50 fő foglalkoztatotti létszám feletti állami szerv, állami szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv, és az állam tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet, gazdasági társaság; valamint létszámtól függetlenül minden olyan szervezet köteles, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) hatálya alá tartozik. 2023. december 17. napjától pedig már - működési formára tekintet nélkül - visszaélés-bejelentő rendszert kell üzemeltetnie valamennyi olyan szervezetnek, amely legalább 50 főt foglalkoztat.
Azon foglalkoztatók, amelyek legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen is létrehozhatják. Természetesen a foglalkoztató akkor is létrehozhat belső visszaélés-bejelentési rendszert, ha egyébként a Panasztv. alapján ilyen kötelezettsége nem áll fenn.
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet többek között a foglalkoztató által foglalkoztatott; az a foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt; a foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött; az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll; a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is; a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy; a foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes.
A bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg. A szóbeli bejelentést telefonon vagy más hangüzenetküldő rendszer útján, vagy személyesen lehet megtenni, viszont, ha a belső visszaélés-bejelentési rendszer keretében nem használnak rögzített rendszereket, a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a szóbeli bejelentést írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja.
Ha a bejelentő személyesen teszi meg a bejelentését, a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a szóbeli bejelentést – a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint megtett tájékoztatást követően – tartós és visszakereshető (pl. elektronikus) formában rögzíti, vagy írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja. A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a szóbeli bejelentés írásba foglalása során teljes és pontos jegyzőkönyvet köteles készíteni. Szóbeli bejelentés esetén a bejelentő figyelmét fel kell hívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik.
A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a belső visszaélés-bejelentési rendszerben tett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára. A visszaigazolás keretében a bejelentő részére általános tájékoztatást kell nyújtani a Panasztv. szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról. A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja.
A belső visszaélés-bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg. A bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a foglalkoztató más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg.
A belső visszaélés-bejelentési rendszert a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti. A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható.
A megbízási szerződés alapján a bejelentővédelmi ügyvéd fogadja a megbízó tevékenységével összefüggő bejelentéseket; jogi tanácsadást nyújt a bejelentőnek a bejelentés megtételével kapcsolatban; kapcsolatot tart a bejelentővel, tőle a bejelentés kivizsgálása érdekében szükség esetén tájékoztatást, felvilágosítást kérhet; a megbízó rendelkezése szerint közreműködhet a bejelentés alapján indult vizsgálat lefolytatásában; és kérésére írásban tájékoztatja a bejelentőt a bejelentéssel kapcsolatos eseményekről, különösen a bejelentés alapján indult vizsgálat eredményéről, a megbízó által megtett intézkedéséről vagy a vizsgálat lefolytatásának elutasításáról.
A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentést a megbízóhoz továbbítja, de a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatok tekintetében a bejelentésnek a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot nem tartalmazó kivonatát küldi meg a megbízónak, kivéve, ha a bejelentő előzetesen, írásban hozzájárult személyes adatai továbbításához.
Ha a bejelentés a megbízó vezető tisztségviselőjének cselekményével vagy mulasztásával függ össze, a bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentő felügyelőbizottságát, könyvvizsgálóját, a megbízó legfőbb döntéshozó szervét vagy a tulajdonosi jogok gyakorlóját köteles a bejelentésről haladéktalanul értesíteni.
Amennyiben az Önök vállalkozása, szervezete is érintett a fentebb összefoglalt visszaélés-bejelentési rendszer határidős bevezetésével, a bejelentővédelmi ügyvédi szolgáltatás igénybevétele érdekében forduljon az irodához bizalommal a weboldalon megadott elérhetőségeken.