top of page

Sportegyesület alapítása

A klasszikus értelemben vett sportklubok legnépszerűbb jogi formája hazánkban az egyesületi struktúra. A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye, amely közvetlenül is részesíthető állami támogatásban. Rendeltetési célja a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. Nézzük meg közelebbről legfontosabb ismertetőjegyeit.

 

Egyesületet minimum 10 fő hozhat létre akként, hogy az alapító tagok a szervezet megalakulását kimondják, közös céljukat rögzítő alapszabályát megállapítják és ügyintéző, képviseleti szervét megválasztják. Az egyesületnek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Alapító vagyon rendelkezésre bocsátása az egyesület alapításához nem szükséges, azonban csak a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzését követően kezdheti meg érdemi működését. Az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni.


Sportegyesületben tag magyar és külföldi állampolgár egyaránt lehet, sőt, akár egy jogi személy is az egyesület tagjává válhat, amennyiben az alapszabály ezt nem zárja ki. Attól függően, hogy ki mennyire szeretne részt venni az egyesület mindennapi munkájában, többféle tagsági viszony is kialakítható, különböző szintű jogokkal és kötelezettségekkel. A rendes tag jogai és kötelezettségei az egyesület rendszerében teljesek, a pártoló tag az egyesület céljaival egyetértve vagyoni hozzájárulást biztosít, viszont nem rendelkezik a rendes tag széleskörű jogosítványaival, végül a tiszteletbeli tag jellemzően kimagasló szakmai vagy társadalmi értékei alapján, hírnevével támogatja az egyesületet, csupán korlátozott befolyással a belső kérdésekre. A tagsági jogokat a természetes személyek alapvetően személyesen gyakorolhatják, de az alapszabály lehetővé teheti a tagsági jogok képviselő útján történő gyakorlását is. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. A tagok - az esetlegesen előírt tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.


Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, míg az egyesület operatív vezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.


Az általános szabályokhoz képest a hatályos Sporttörvény speciális követelményeket támaszt az ilyen entitásokkal szemben. A sportegyesületnél az egyesületi közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalni a következő év pénzügyi tervét, illetve el kell fogadni az előző év pénzügyi tervéről szóló beszámolót. Az egyesület továbbá nem alapítható elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására, ugyanakkor az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az ágazati törvény speciális rendelkezésként rögzíti, hogy a sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként folytathat, noha a sportlétesítmények használata, illetve működtetése alaptevékenységének minősül. A nagyobb, több sportágat tömörítő sportegyesületnek lehetősége van akár a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét önálló jogi személlyé nyilvánítani. A sportegyesület alapszabálya vagy a jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, továbbá a sportegyesület vagy önálló jogi személy szervezeti egységei és a tagok egymás közötti jogviszonyából eredő jogvitákra választottbíróság eljárását kötheti ki.


A közhasznú tevékenységet folytató sportegyesületek gazdálkodását segítheti a közhasznú jogállás megszerzése. Jóllehet a jogszabályok szigorú feltételeket határoznak meg azon szervezetekre nézve, melyek kérik a közhasznúvá minősítést, ugyanakkor a közhasznú jogállás számos előnnyel is jár, ideértve különösen az adókedvezményeket.


A civil szervezeteket a bíróság legkésőbb a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül nyilvántartásba veszi, azzal, hogy a minta okiratokon alapuló egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás ügyintézési határideje tizenöt nap. Ezzel szemben a sportvállalkozások alapítására és működtetésére a cégeljárási szabályok irányadóak, eltérő határidőkkel. Fontos tudni, hogy sportvállalkozás csak korlátolt felelősségű társasági, illetve részvénytársasági formában alapítható, illetve működtethető a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai szerint.


Az iroda alapító ügyvédje sportjogi szakjogász (LL.M.), releváns gyakorlati tapasztalattal rendelkezik népszerű sportklubok és nemzetközi szinten is elismert sportolók komplex, folyamatos jogi támogatásában. Amennyiben Ön vagy az Ön által képviselt szervezet a fenti területet érintően szakmai segítségre szorul, forduljon az irodához bizalommal a jelen weboldalon megadott elérhetőségeken. További információkért kattintson ide.

Comentários


Os comentários foram desativados.
bottom of page